Hasogatás
Letépni magunkról a lepleket. Leásni mélyre, egészen a reszkető, lángoló, öntudatlan ösztönlényig. Levetni a hálóinget, az udvarias modort, letenni a pénztárcát és a büntetőcédulát. Itt állok én, egész meztelen önmagam. Pokoli nehéz. Ebből a remegő lávából kitépni egy darabkát. Selyempapírba csomagolni.
Ha már öntudatlan ösztönlény vagy, az bátorság. Akkor nem függsz. Nem fogyasztasz. Nem veszel levegőt. Hogy van pofád hozzá.
Idegen egy terület. Egészen ismeretlen. Hogy levessem a vezérigazgatót, a hónap dolgozóját, és felakasszam a fogasra a folyosón. Hogy pőrén szeretkezzek, ne csak a ruhámat félig-mégsem felhúzva.
Hogy kiüljek meztelenül a konyhaablakba. Integetve és nevetve.
Megváltozol ettől egészen. Olyan jó céltábla vagy így, a ruháid nélkül. Olyan jó bűnbak is, mert ha te nem csinálnád, ha te behúznád a nyakad.
Veszélyessé váltál. Látszol. Fehér a bőröd. Talán már egy kicsit dideregsz is, távol önmagadtól, távol a konfortzónádtól. Távol a világtól is, mert ha egyszer kilátszol, a tömeg óhatatlanul félrehúzódik és utat nyit. Elsomfordál, valójában, nehogy már én is kilátsszak.
Kitűnni pedig jó,kitűnni a helyesnek vélt feladatok teljesítésében elvárás.Iskola. Diploma. Házasság. Gyerek. Hátmindenedmegvan. Üres lettél és hideg, és csak építesz, építesz és húzod a végeláthatatlan, magas falakat, és aztán rád omlik és betemet mind. Hát hová tűnt a vágyad az életed mögül? Hol van a lelkesedésed?
Nevetsz magadon. Nevetnek rajtad.
Érzed, hogy köt rajtad a beton és a cukormáz.
Kitörni? Hova?
Ha már öntudatlan ösztönlény vagy, az bátorság. Akkor nem függsz. Nem fogyasztasz. Nem veszel levegőt. Hogy van pofád hozzá.
Idegen egy terület. Egészen ismeretlen. Hogy levessem a vezérigazgatót, a hónap dolgozóját, és felakasszam a fogasra a folyosón. Hogy pőrén szeretkezzek, ne csak a ruhámat félig-mégsem felhúzva.
Hogy kiüljek meztelenül a konyhaablakba. Integetve és nevetve.
Megváltozol ettől egészen. Olyan jó céltábla vagy így, a ruháid nélkül. Olyan jó bűnbak is, mert ha te nem csinálnád, ha te behúznád a nyakad.
Veszélyessé váltál. Látszol. Fehér a bőröd. Talán már egy kicsit dideregsz is, távol önmagadtól, távol a konfortzónádtól. Távol a világtól is, mert ha egyszer kilátszol, a tömeg óhatatlanul félrehúzódik és utat nyit. Elsomfordál, valójában, nehogy már én is kilátsszak.
Kitűnni pedig jó,kitűnni a helyesnek vélt feladatok teljesítésében elvárás.Iskola. Diploma. Házasság. Gyerek. Hátmindenedmegvan. Üres lettél és hideg, és csak építesz, építesz és húzod a végeláthatatlan, magas falakat, és aztán rád omlik és betemet mind. Hát hová tűnt a vágyad az életed mögül? Hol van a lelkesedésed?
Nevetsz magadon. Nevetnek rajtad.
Érzed, hogy köt rajtad a beton és a cukormáz.
Kitörni? Hova?